2013. december 18., szerda

még a kiállításról

Leszedték a képeimet, úgyhogy be tudtam scannelni azt a két képet, amit eddig nem. És valahogy sikerült az A3-as méretűt is rögtön összeszerkeszteni (mert csak A4-es méretben tudok scannelni).

They took off my pictures from the exhibition and I scanned 2 pictures I didn't scan yet.




2013. november 9., szombat

Ez reklám


Mindenkinek meleg szívvel ajánlom hogy menjen el az Iparművészeti Múzeumba és nézze meg az iszlám kiállítást (is). Azért, mert gyönyörű szép.

Perzsatanulás közben

észrevettem, hogy egy fura alak figyel az ablakból. (lehet, hogy perzsatanulás közben inkább perzsát kéne tanulnom rajzolás helyett)
During persian study I noticed a stranger in my window staring at me. 

Végül ilyen lett a rajz, és csak hullámosan tudtam bescannelni.
Finally the result.


2013. október 4., péntek

Órai firka


Az iszlám órán rajzoltam a tanárról, akit mindig más szögből láttam, mert mászkált.
He is one of my islam teachers.

Sajnos 2014 nyarán elhunyt. Szerettem az óráit..

2013. szeptember 26., csütörtök

Újra egy Marjane


Rajzoltam megint egy Marjane-t, béna árnyékolással. De. Rajzolni akartam valami iránit, mert elkezdtem perzsát tanulni az egyetemen. Odáig vagyok érte :) Mostanában nagyon jó dolgok történnek velem. És úgy tűnik hogy így, egyetemistaként könnyen kijutok majd Iránba ha elég jól beszélem a nyelvet. 
Túl vagyok a gimnáziumon, és belekezdtem egy egészen más ritmusú és felfogású életbe. Itt már rajtam van a felelősség, és szabad vagyok. Azt teszek amit akarok. Komolyan, még a felelősséget is élvezem! 
Ja, leírtam Marjane nevét perzsa betűkkel, hogy fitogtassam a hatalmas tudásomat, amit ezalatt a 2 hét alatt elsajátítottam. Szóval szerintem nem helyesen írtam le, az a lényeg, de tök jól néz ki. 

I drew again Marjane Satrapi with silly shadows. But I wanted to draw something iranian because I started learning persian language and culture in the university. I enjoy it. I feel lucky.
I'm over the high school which I didn't like so much (because I had to learn things I didn't care). Now only I have the responsibility of myself and this makes me happy. I'm quite free. I can do that I want and I have to face with the consequences.
I wrote down Marjane's name with persian (actually arabic) letters proving my sooo huge knowledge :)

2013. szeptember 8., vasárnap

Megjött az ősz

Bemutatom a kedvenc növényemet a kertből. Ampelopsis a neve, megkérdeztem anyutól. Azért olyan jófej, mert eleinte zöldek rajta a bogyók, aztán türkizkékek, végül pedig padlizsánlilák lesznek. Nem ehető.

These are berries from our garden called ampelopsis. I asked my mother.
The berries are green in the beginig than they turn into turquoise blue than they become purple. It's not allowed to eat.

Itt pedig bemutatom azt, hogy milyen báli ruhát hordanék, ha nagyon menő lennék. A szoknya ampelopsisból lenne.
Ilyenkor mindig rájövök, hogy milyen gyermetegen ábrázolok embert, mikor fejből rajzolok. 
De hogy kimentsem magam, ajánlom mindenkinek Kurt Vonnegut Színjátszó szélhámosok c. novelláját. NAGYON JÓ!

I want a dress like this. With ampelopsis. 
When I look at this picture I realize that my caracters are infantile when I draw by heart.
But as an excuse I recommend you a short story from Kurt Vonnegut: The Humbugs
VERY GOOD!

2013. szeptember 4., szerda

Art nouveau frizkó


Minden hasonlóság a húgommal nem a véletlen műve, hanem az enyém. A baj csak az, hogy nagy lett a szája, és ezért megnyúlt az arca. Régen rajzoltam már, azt hiszem... Rám fér egy kis gyakorlás.

I drew my sister but her mouth became too big and it made her face longer than in reality. I should practice more.

2013. augusztus 20., kedd

képek

Van egy-két kép, ami kint van a kiállításon, de ide még nem raktam fel. Íme:
Here are some pictures of my exhibition that weren't in my blog yet:

Apollón és Daphné történetét egyszer már lerajzoltam. Maradt még abból a papírból, amire kinyomtattam a szöveget, és mivel az előző képet elajándékoztam, rajzoltam egy másikat, de most csak Daphnéval. 
This is a greek myth about Apollo and Daphne that I've already drown once. There was still paper with the printed story so I drew a second one only with the nymph.


 Egy szürke szárnyú székicsér és egy rozsdafarkú.
Rájöttem, hogy szeretek olajjal madarakat festeni. Még ebben is gyerekcipőben járok, de szeretem.
I love painting birds by oil. I'm beginner but I love.



Ezen én vagyok, a báli ruhámban, és a kis barázdabillegető haverommal beszélgetünk. Furcsa  színvilága lett.
It's me in my elegant dress chatting wint my friend bird.

Ezt most nyáron rajzoltam egy vörös hajú barátnőmről, akinek nem egészen így áll a haja. De egy lánghajú lányt akartam rajzolni.
The model is a friend of me. She has so beautiful ginger hair. Not as short as here but I wanted to draw a fire haired girl.

Őszi éjjel izzik a galagonya ruhája.
This is an enchanting poem from Weöres Sándor and it's not possible to translate. But it's about a haw bush that turns into a girl at an autumn night.


És végül 3 fénykép amit szintén kiraktam, pedig nem vagyok egy nagy fotográfus. De illett a témához.
I'm not a photographer but these 3 photos were able to get into my exhibition.









2013. augusztus 5., hétfő

Megnyitó

Vannak már képek a kiállításról. Végig nagyon izgatott voltam, nagyon új helyzet volt ez nekem. Eljöttek a legjobb barátaim, sok kedves ismerősöm, két volt gimis tanárom és pár beteg a kórházból, talán úgy 10-15-en. 

Here are some pictures of my exhibition. I was excited, this situation was new. My best friends, my family, many nice people I know came to the opening and also some patients from the cancer institute. 





















Ezekről a fejekről itt megtudsz többet: http://nymphanni.blogspot.hu/

Here you can read more about these heads.



2013. június 21., péntek

citizen

Tudom, tudom. Azt mondtam, hogy a kiállításig nem mutatok semmit, de ez nem lesz kiállítva, úgyhogy ezennel megszegem a szavam. Sajnos nem hasonlít a modellre, aki egyébként egy magyar színész, és nagyon szeretem a játékát a színpadon. Valahogy nem találtam el a jellegzetes vonásait, és mire ki tudtam volna javítani, már megszáradt a festék, és nem akartam jobban elrontani. Technikailag viszont elégedett vagyok a képpel, és nekem jó ránézni.

I know. I said I wouldn't show anything until the exhibition but it's not for that. This is a present for my dear friend. The model is a hungarian actor who acts in my favourite theatre. He is very good. Unfortunately in this picture I couldn't catch his face absolutely so in life he looks a bit different. But anyway I'm proud of this picture. It's good to see.

2013. június 13., csütörtök

Egy kis meglepetés

Nemrég egy nagyon megtisztelő felajánlást kaptam. Megkérdezték tőlem, hogy nincs-e kedvem kiállítani 6 hétig az onkológiai intézetben egy alapítvány lélekápoló programja keretében. Az érettségi és az iskola vége miatt csak mostanában tudtam kicsit erre koncentrálni, úgyhogy a kiállításom megnyitója nyár közepén lesz. Addig nem fogok képeket feltölteni ide, de a megnyitó után talán felrakom az összeset. Addig is festek, faragok, rajzolok, mintázok... Egyszóval jól megy sorom.

I'm asked to organise an own exhibition in a cancer institute. It's very-very honorific! I couldn't concentrate it so far because of my final exams so the opening is going to be in the middle of summer. I wont put here any pictures of the exhibition until the opening. But then you can see them. :) At the moment I'm hardly painting, drawing, sculpturing... So as Michael Buble says: http://www.youtube.com/watch?v=f7NENSbrSl4

2013. május 15., szerda

Paradicsompalántákat kaptunk a Gyuszi bácsitól


A digitalizálás, mondjuk úgy, hogy félresikerült. A szkennerem legfeljebb ánégyes méretet tud bevinni, ez pedig áhármas. Próbálkoztam valahogy összerakni, de sajnos ennél jobb eredmény nem született. A kép jobb oldalán sásliliom nő, az az egyik kedvenc virágom a kertünkben.

My scanner can put only smaller pictures to computer. I tried to fix them together but... This is the best result.



2013. május 4., szombat

Ági


A legutolsó napon a gimnáziumban elkaptam egy kislányt az udvaron. 

I caught a little girl in the school at my last day as a student in high school.

Firka


2013. április 28., vasárnap

2013. április 13., szombat

Éj


Ezt hallgattam közben, bár nem ez ihlette egészében:
csak közben éjszaka lett a képen.

I was listening to that music and it turned night in the picture.

2013. április 11., csütörtök

Az agyam

nem hajlandó. Azt akarják, de hadakozik. Próbálom jobb belátásra bírni, de azt mondja, hogy ő szabad szeretne lenni.


My brain doesn't want to. They want her but she refuses. I try to make her better but she says she wants to be free.


2013. április 6., szombat

Érettségi előtt


Tegnap beszélgettünk a barátaimmal, és közben kedvünk lett kicsit rajzolni is. Ezt nem hoztam haza, úgyhogy csak fénykép van róla, nem scanneltem be.

We were talking with my friends and we drew. I didn't scan this.

2013. április 2., kedd

Húsvét



Ez egy személyre szóló lúdtojás. Hagymahéjjal van festve, és gravírozógéppel karcoltam az okapit.

This is a personal gift-egg. Painted by onion and then scratched.
(In Hungary at easter boys go to girls and sprinkle them to make them fresh and healthy. Girls give them painted eggs.
PS: in the earlier centuries sometimes the prettier girls died when the weather wasn't warm enough...)

2013. március 23., szombat

Szöszök

Mostanában kicsit le vagyok sújtva és ez kihat az alkotókedvemre is. Rosámnak rajzoltam egy ellenőrzőborítót, a másik meg csak egy íróasztali rajzocska.

I'm a bit sad and that's why I can't draw as much as I would need lately. I drew for Rosa as a 'book'cover and the other is a doodling from my desk.




2013. február 17., vasárnap

Pali

Ezt nem most rajzoltam, már vagy egy éve, csak most vettem észre a rajzaim közt.

I drew this about a year ago.

2013. február 16., szombat

2013. február 14., csütörtök

Rendhagyó értekezés önmagammal

Itt eddig ilyesmire nem vetemedtem. Néha szoktam gondolkozni a művészetről, meg az én művészetemről, főleg, ha rákérdeznek, hogy mit is gondolok róla. Talán az egyik legalapvetőbb ok, amiért rajzolok, hogy egyszerűen boldoggá tesz ez a fajta cselekvés. Már ennyi is elég lenne szerintem.
Elfogult vagyok a rajzaimmal szemben. Érzelmileg kötődök hozzájuk, és nem tudok rájuk úgy tekinteni, mint technikailag jó vagy rossz rajzokra. Épp ezért általában tényleg nem tudom eldönteni, hogy jónak számítanak-e. Nem török babérokra.
Van egy kedvelt íróm, William Somerset Maugham, aminek egy könyvében pont ma olvastam a következőket:

"Miért fest az ember? Csakis lelki kényszerből. Ez is csak olyan megnyilvánulás, mint a test többi életműködése, azzal a különbséggel, hogy aránylag kevés embernél jelentkezik. Saját magunknak festünk; ellenkező esetben akár öngyilkosok is lehetnénk. Gondolj csak arra: Isten tudja, milyen sokáig próbálkozol azzal, hogy valamit a vászonra varázsolj, a lelkedet beleadod, és mi az eredmény? Tízet egy ellen, hogy a Salon visszadobja: ha pedig elfogadja, az emberek tíz másodpercig nézik, miközben elhaladnak előtte. Ha szerencséd van, akkor valami tudatlan szamár megvásárolja a képedet, fölakasztja a lakásában, és azontúl éppoly keveset törődik vele, mint az ebédlőasztalával. A bírálatnak semmi köze a művészethez. Lehet tárgyilagos is, de a tárgyilagosság nem érinti a művészt.(...)
A művészt különösen megihleti valami, amit lát, s arra készteti, hogy ezt az érzelmet kifejezésre juttassa. Nem tudja, miért, de érzelmeit csak vonalakban tudja kifejezni. Így van a muzsikus is; elolvas egy-két sort, és máris bizonyos hangjegykombinációk keletkeznek benne. Ő sem tudja, hogy ez vagy az a szó miért kelti föl benne ennek vagy annak annak a hangjegynek a képét, csak éppen így érzi. Aztán van még valami, amiért a bírálatnak nincs jelentősége. A nagy festő rákényszeríti az emberiséget, hogy az ő szemén keresztül lássa a természetet. De mondjuk a következő nemzedékben egy másik festő másféleképpen látja a világot. Ekkor azonban a közönség már nem érdemei alapján fogja ezt a festőt elbírálni, hanem az elődjéhez viszonyítva."

Hát, valami ilyesmit gondolok én is. Nagyon örülök neki, amikor felfedezem magamban a fejlődést, ahogy végignézek a rajzaimon. De ez nem olyan dolog, hogy elérek egy szintre, arra, amin az X is van, és akkor elkezdhetek taposni az Y szintjén levéshez. A fejlődésem nem állandó, hanem hepehupás, és az emberi, életben való tapasztalataim éppúgy belejátszanak mint a technikai gyakorlás.
Bennem nincs versenyszellem, sőt, utálok versengeni, meg ha valaki vetélytársat lát bennem.
Nem célom forradalmian újat létrehozni, egyszerűen olyan naiv cél mozgat, hogy valami szépet létrehozzak, netán elgondolkoztatót. Az emberek környezete hatással van rájuk. Nekem valami belső ösztönöm van a díszítésre.

Az utolsó, amiről írni szeretnék, az a mások rólam és a munkáimról alkotott véleménye. Engem érdekel, mit mondanak mások, de ezek a vélemények mindig más és más oldalról szemlélik a rajzokat. Akik nem rajzolnak általában dícsérik őket, és ha túlzónak találom a véleményüket, akkor álszerény vagyok. A hozzáértők, tanárok technikai szempontból néznek rájuk, sokszor az illusztratív rajzaimat nem is merem megmutatni nekik. Sokan kérdezik, hogy ugye a rajzzal megyek tovább. Őő. Most bevallom, hogy zavarban vagyok. Bizonytalan vagyok, hogy jelentkezzek-e egyáltalán művészeti egyetemre. Lehet hogy fogok, de kicsit nem akarom, hogy felvegyenek. Erre nagy az esélyem :) De az is biztos, hogy ki fog készíteni, ha nem vesznek fel, pedig most így szeretném. Örülök, hogy kikerülök a gimnáziumi életből, nagyon örülök, már nagyon nehezen viselem, és nyomaszt. Közben készülnöm kéne a felvételire, amire képtelen vagyok. Igen, "ezzel" akarok foglalkozni, de ahhoz most nem vagyok összeszedett, hogy felvegyenek bárhova is, mert megbénít ez a nyavalyás érettségi, akármilyen jelentéktelen és nevetséges is.
Most sóvárgok a nyár után, és legszívesebben egy tanfolyamba kezdenék, bőrdíszművesbe.
Hát, ez van most velem.

Küsi

Az egyik legszebb lány a világon. (még ha ezen a rajzon nem is jön át igazán)

One of the most beautiful girls in the world.
I often look after her and her sisters and brother.